Szentendrei Teátrum 2018
TÉLI FAGYI?!
NYÁRI SZÍNHÁZ!
Áll a térben egy fiú.
A térben és az időben.
Egy kertben. Isten szabad ege alatt.
Emberek veszik körül, nézik őt.
Ő egy lányt néz az emberek közt.
Áll vele szemben és szerelmet vall neki. Mögöttük folyik a Duna, fejük fölött fecskék cikáznak a lemenő nap fényében, a kerítésen túlról bámészkodók pusmognak, ők ketten mégis szinte csak maguk vannak. Csak az egymásba égő két tekintet, csak a vöröslő nap fényétől festett lángoló érzés és szó.
Rómeó vall szerelmet.
Szentendrén, a Duna-parton, a szabad ég alatt. Szerelmet vallani így is lehet. Sőt! Szinte csak így lehet, hiszen Rómeót és Júliát legtöbben kertbe, a szabad ég alá álmodjuk.
Mégis, ha színházról van szó, sokan zárt terekre gondolnak, ahol a nézők a sötét csendben a külvilágtól szinte hermetikusan elzárt részteremtések, a téridőből kiragadott fiókuniverzumok történéseit szemlélik a zsöllye biztonságot sejtető, puha homályából.
Ez a befogadói helyzet talán kényelmesebb terepe a részvétlen szemlélődésnek, talán segítheti a látott történet komótosabb intellektuális feldolgozását is, de mindenképp távolságot kelt a néző és játszó közt, hiszen a néző a létező világból becsöppenve szemléli egy másik – az író, a rendező és a színészek által létrehozott – mikrovilág eseményeit.
De gondoljunk csak bele: mennyivel másabb íz fakad az egyazon égbolt alatt álló színész és néző kapcsolatából! Itt minden finom impulzus azt érezteti velünk, hogy ugyanannak a teremtésnek részesei, hogy egyazon világ szereplői vagyunk. A nyári színházban nem csak a színészt és színházi kulisszát figyeljük, de látjuk az eget is, mely egyként borul fölénk. Velünk van a szél, a Nap fénye, a csillagok ragyogása, a tücskök ciripelése, a fecskék röpte, a denevérek hangtalan cikázása. Együtt vagyunk a világban. Abban a világban, amiben mi is és a játszók is hasonló problémákkal szembesülünk, hasonló örömöket, bánatokat, boldogságot érzünk. A teremtett világba lepottyant lélek útkeresését és küzdelmeit éljük. Hiszen ez a színház célja. Az antik görög színházak tereitől kezdődően saját magunkat nézzük a tengerpart, a hegyek, fák, ligetek és folyók, várak és templomok, az együtt megélt teremtés díszletei közt a múlékony, olvadékony pillanatban. Ahol az élmény nincs becsomagolva, levegőtől elzártan tartósítva a hűvösebb napokra.
Ahol Isten táncol az erdőben, nimfák rejtőznek a ligetben, gyermekek bukfenceznek a réten, angyalok énekelnek a hegyen, emberek állnak a kertben.
Szabad terek – nyitott lelkek – NYÁRI SZÍNHÁZ!
Szentendrén immár ötvenedik alkalommal.
Vasvári Csaba
igazgató
Friss, igényes és unikális a Szentendrei Teátrum 2018. évi nyári műsorkínálata: négy különleges magyarországi ősbemutató sztárszereposztással, opera a Fő téren, közös bemutató a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel! A tervezett programokról Vasvári Csabával, a Teátrum igazgatójával beszélgettünk.
Milyen koncepcióra lett felfűzve az idei műsor-összeállítás?
Tavaly indítottuk el a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának hallgatóival a FRISS-sorozatot, emellett bemutatóink számát is megnöveltük. Mindkettőt szeretnénk idén is folytatni. A FRISS című sorozatunkban is szerepel két magyarországi ősbemutató és idén a Teátrum valamennyi helyszínén fellépnek frissen végzett színművészek. Ezek az előadások az országban itt láthatók első alkalommal, különleges színt hozva a repertoárba. A Szentendrei Teátrum közel fél évszázada alatt a legizgalmasabb korszakokban jobbára felülreprezentáltak voltak a főiskolai vizsgaelőadások. A színművészeti főiskolások, később egyetemisták, frissen végzett színművészek, rendezők egyedi alkotásokkal vonzották be a közönséget. Ezt az ösvényt tapostuk ki újra a tavalyi FRISS-sorozattal, és mind a fellépők, mind a közönség soraiban sikerült a legfiatalabb réteget újra bevonzani, megszólítani.
Melyek lesznek az idei bemutatók?
Unikális magyarországi ősbemutató lesz Lucas Hnath: Nóra II. rész című darabja. Ibsen Babaházának történetét folytatja a fiatal és máris jelentős amerikai drámaíró. Nóra ugyanazon az ajtón kopogtat, mely becsapódott mögötte tizenöt évvel korábban. Miért tért vissza? Sikerült-e elérnie azokat a célokat, ami miatt hátat fordított addigi életének? Mit vár azoktól, akiket elhagyott? Ezekre a kérdésekre keresik a választ az előadás szereplői. A Broadway-n óriási sikerrel fut a darab, az Orlai Produkciós Irodával közös, sztárszereposztással készülő bemutatónkat nálunk láthatja először a magyar közönség.
Carly Wijs: Mi és ők című darabja a Westenden, a londoni Királyi Nemzeti Színházban megy jelenleg hatalmas kritikai és közönségsikerrel. Ezt a darabot mi is műsorra tűztük idén nyáron. Az izgalmas magyarországi ősbemutatót fiatal színészpáros és rendező hozza létre a Ferenczy Múzeum udvarán. A darab a beszláni túszdráma kapcsán szól általános emberi értékekről, szeretetről, összetartozásról, hatalomról, az erőszak elviselhetőségéről, szolidaritásról.
Tavaly nagy sikerrel újította fel a Teátrum az egykori Fő téri előadások hagyományát egy nagy klasszikussal, A sevillai borbély című vígoperával. Lesz idén is opera a programban?
A nyár derekán, július 27-én mutatjuk be a Fő téren Mozart: Figaró házassága című örökbecsű művét az Operettissima, a Teátrum és több magyarországi színház együttműködésében, Szabó Máté rendezésében, kiváló operaénekesek főszereplésével.
Milyen előadásokat láthatunk idén a FRISS-programokban?
A FRISS programsorozat keretében mutatjuk be Carlo Gozzi: A kígyóasszony című misztikus meséjéből írt rendhagyó műfajú színházi produkciónkat élőzenekarral. A tipikus commmedia dell’arte a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Zeneakadémia, a MOME és a Képzőművészeti Egyetem volt és jelenlegi hallgatóinak közös alkotása lesz. A tragikomikus, zenés színházi mese a nagyon tehetséges, fiatal szerzőhármas, Fabacsovics Lili librettista, Török Tamara fordító és Kovács Adrián zeneszerző munkája. Adrián az utóbbi idők egyik legsikeresebb fiatal zeneszerzője, zenésze, számos elismerés és díj birtokosa, pedig még csak huszonöt éves. Jelenleg a legérdekesebb, legkülönlegesebb látásmódú színházi zeneszerző Magyarországon. A felnőtteket és fiatalabbakat is egyaránt megszólító zenés darabot Varga Bence rendezőhallgató állítja színpadra, aki Ascher Tamás zenés-rendező osztályában végzős.
Szintén a független színházak és művészeti egyetemek előadásai között mutatjuk be a Míg fekszem kiterítve című darabot a Dunaparti Művelődési Ház udvarán. William Faulkner regénye nyomán írta színpadra a művet Vecsei H. Miklós. A kisregény a felnőtté válás folyamatát, egy közösség megszületését meséli el egy ismeretlen világban. Az előadás a Sztalker Csoport első független színházi előadása, a darab rendezője ifj. Vidnyánszky Attila.
Összességében úgy látom, a Szentendrei Teátrum még véletlenül sem a bejáratott, leporolt előadások nyári újrajátszásáról szól…
Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a nyáresti tücsökciripelésben szálló, vattacukros, habos-babos langy tucatdallamok nem ide valók, az üzembiztosra koptatott, szürke előadások nem a mi zsánerünk. A fiatalos lendület, a minőségi együttműködő partnerek minél szélesebb körű bevonása a mi utunk. A Szentendrei Teátrum csak akkor működik, ha szakmailag izgalmas, unikális, vibrálóan újszerű előadásokat kínálunk a közönségnek.
Sz.N.