Főszerepben a szentendrei diákok

A XXXII. Szentendrei Tavaszi Fesztivál arcai azok a szentendrei középiskolások, akik az Arany János bicentenáriumhoz kapcsolódó Dalos Esztik és Tuba Ferkók drámapedagógiai, összművészeti projekt résztvevői. A szentendrei diákok számára meghirdetett, Arany János balladaköltészetét feldolgozó és bemutató előadóművészeti, képzőművészeti, irodalmi program a város öt középiskolájában nagy érdeklődés mellett kezdődött el. Szentendre valamennyi középiskolája csatlakozott a kezdeményezéshez: a Ferences Gimnázium, a Móricz Zsigmond Gimnázium, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, a Szentendrei Református Gimnázium, valamint a Petzelt József Szakgimnázium és Szakközépiskola. A műhelymunka során a diákok alkotómunkáját az iskolai pedagógusok mellett fiatal művész-mentorok segítették: Szendrey Gitta és Zewde Eszter drámainstruktorok 2017-ben végeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Dömény Krisztián népzenész, zenepedagógus a Vujicsics Tihamér Zeneiskola népzene tanszakának vezetője.

A projekt egyik mentorával, Szendrey Gittával beszélgettünk a készülő alkotásokról.

• Miért választottad a színész-drámapedagógus pályát?
Előttem soha sem vezetett egyenes út a célig, mindig volt benne néhány hajtűkanyar. A véletlen sodort erre a pályára: abban az évben, amikor érettségiztem, először hirdette meg a Színművészeti Egyetem a drámainstruktor szak – drámajátékos szakirányú képzését. Akkor még egyáltalán nem ismertem ez a műfajt, korábban nem találkoztam vele és nem tudtam, mire jelentkezem, csak szerencsét próbáltam. Sokáig csak színészként szerettem volna dolgozni, máshogy nem is tudtam elképzelni az életemet, de az évek alatt, ahogy megtanultam a szakmát és kipróbáltam magam éles helyzetekben a diákokkal, felnőttekkel, rájöttem, hogy hatalmas ajándékot kaptam az élettől, amiért erre a pályára kerültem. Sokkal érdekesebb és sokszínűbb így alkotni, nem szeretem, ha nincs híd a résztvevők és az alkotók között.

• Mi volt az első meghatározó színházi élményed?
Már egészen kicsi koromtól jelen volt a színház az életemben: otthon Karcagon színjátszó szakkörre jártam 7 éves koromtól egészen 14 éves koromig, és ezek az évek nagyon meghatározóak voltak, illetve két volt tanárom, Fazekas Mária és Posztósné Gyarmati Éva tanárnők kezdtek el terelgetni a pálya felé. Amennyire a lehetőségek engedték, mindig jártam előadásokra, mégis az első igazán meghatározó előadás-élményem Debrecenben volt a Csokonai Színházban. Hubay Miklós Elnémulás című drámáját néztem. Stúdió előadás volt, nehéz témával, kevés szereplővel és a színészek karnyújtásnyira játszottak a nézőktől: még a lecsorduló könnycseppeket és izzadságcseppeket is láthattuk, a tekintetük minden villanását. Most is libabőrös leszek, ha visszagondolok.

• Kedvenc íród?
Boris Vian.

• Legkedvesebb zenéd?
Nagyon fontos az életemben a zene – megnyugtat és kikapcsol, mindig kell, hogy valami szóljon körülöttem. Mindig más az aktuális kedvencem, stílusában pedig szeretem az érzelmes, könnyű, instrumentális muzsikákat.

• Van álomszereped?
Nincs, de szívesen játszanék egyszer egy Xavier Dolan-filmben.

• Hogyan kapcsolódtál be az Arany-évben meghirdetett Dalos Esztik – Tuba Ferkók projektbe?
Vasvári Csaba színművész keresett meg a lehetőséggel, neki pedig a volt egyetemi osztályfőnököm, Golden Dániel ajánlott.

• Arany János balladái közül melyik áll hozzád a legközelebb?
Az ünneprontók. Izgalmas, nyers, sokszínű, mégis kevesen ismerik.

• Milyen volt a közös munka a szentendrei diákokkal?
Izgalmas és tanulságos. Pályakezdőként még sokat kell tanulnom és a hosszú távú projektek mindig nehezebbek, mert tudnunk kell azt, hogy honnan hová szeretnénk eljutni, és ehhez milyen módszereket kell alkalmaznunk. Egyszóval összetett munkafolyamat volt, különösen, hogy összművészeti produktumokat kellett létrehoznunk. Én három teljesen különböző csoportot mentoráltam, és sokszor kellett leülnöm és összegeznem, hogy ne csapjanak össze a fejem felett a hullámok. Sok új dolgot kipróbáltam velük, és többnyire nyitottak is voltak rá. Remélem, lesz még lehetőségem hasonló projektben dolgozni.

• Mit érzel a legnagyobb sikernek a projekt során?
Azt, hogy elértük a kitűzött célt. Rengeteg gyönyörű alkotás született mindegyik iskolában, és úgy érzem, mindenki kihozta magából a maximumot. A diákok is és mi, mentorok is. Aki végignézi a kiállított és bemutatott produktumokat, tényleg minden művészeti ágból talál valami különlegeset.

• Drámapedagógusként miért tartod fontosnak, hogy kreatívan, más szemszögből közelítsétek meg irodalmi remekműveinket?
Az oktatás bizonyos keretek között zajlik, és ezek a keretek sokszor nem engedik meg az élményalapú ismeretszerzést. Én személy szerint ezt nagyon fontosnak tartom, mert úgy látom, hogy ez a módszer közelebb hozza az anyagot a diákokhoz, és hosszú távon megjegyzik, amit tanultak, mert valahogyan kapcsolódnak hozzá. És amiért szintén fontosnak tartom, az az, hogy fejleszti a kommunikációs készségeket és a kreativitást, az életbe kikerülve pedig a legtöbbször kreatívan kell helyzeteket megoldanunk. Ezek a feladatok megtanítják a diákokat fogalmazni, a zárkózottabb diákoknak pedig segítenek megnyílni. Bízom benne, hogy a jövőben egyre több iskolában alkalmazzák majd ezeket a módszereket.

Program: https://szentendreitavaszifesztival.hu/event/arany-tavasz-fesztival-dalos-esztik-es-tuba-ferkok/

SzN