A kortárs tánc fúziója az élő jazz-zel

Feledi János 10 éve alapította kortárs tánctársulatát, a Feledi Projectet, melynek azóta is vezetője. A koreográfus-táncos alkotót 2020-ban Harangozó Gyula díjjal tüntették ki, ami a táncművészeknek olyan szakmai elismerés, mint a színművészeknek a Jászai díj. A Feledi Project Szentendrén a Hat tánc előadással lép fel, ami Bartók Román népi táncok darabjára reflektál, a jazz-zenét az Oláh Dezső Trió élő muzsikája adja a táncosoknak. Az előrejelzések szerint improvizációkban dús, izgalmas produkció zárja a Szentendrei Teátrum nyári fesztiválját. 

A Hat táncnak 2017-ben volt a bemutatója, azóta 9 premieretek volt, ősszel jön a következő, a Don Quijote. Rengeteget dolgoztok a társulatoddal, hogy lehet ennyi munkát idővel, energiával bírni?

Ezt csak szerelemből lehet csinálni, ezer százalékon égve. Persze találkozom a barátaimmal, kirándulok, utazom én is, de közben már a következő darab körvonalai rajzolódnak ki a fejemben. Ráadásul mindent egyedül csinálok: turnészervezést, koordinálást, pályázatírást, elszámolást. Viszont, ha nem lenne ez a pörgés, rosszul érezném magam. A Don Quijote premierje szeptember 27-én lesz a Nemzeti Táncszínházban, a Budapest Táncfesztivál keretében.

A Hat táncban nem csak koreografálsz, hanem táncolsz is. Az az alkotói folyamat során előre kidolgozod az előadásokat. Mennyire részletesen? Minden lépést tudsz, mire elkezdődik a próbafolyamat? 

A téma kutatómunkájával kezdem, majd egyedül bemegyek a próbaterembe és aprólékosan, előre kidolgozom az adott előadás dramaturgiáját, a lépéseket, az ötleteket. Szeretek felkészülten érkezni az első próbára, már akkor tudnom kell, mikor, mi fog történni a darabban. Ez non-stop jelenlétet követel, viszont ez a munkamódszer át tud lendíteni a nehéz időszakokon is.

Akkor például a Hullámok előadás látványosan hullámzó zacskótengerét is előre kitaláltad, nem a próbákon jött az ötlet.

A Hullámok előtt is volt már egy-két hónap magányos munkám a koncepcióban. Ezt az előadást Virginia Woolf Hullámok című regénye ihlette. Kerestem egy olyan látványelemet, ami költséghatékony, többjelentésű és jól használható. A legegyszerűbb ötlet kiválónak bizonyult: a nylonzacskó könnyű, mozgékony, lehet játszani a megvilágításával, és sok asszociációt kelt. Kifejezhet belső burkot, a problémák cipelését, hullámokat, környezetszennyezést. Hatszáz darab nylonzacskóban táncoltunk, ami rendkívül látványos volt.

A világsztárok közül, talán Pina Bausch és a Cirque du Soleil termetette meg a teljes vízióra épülő előadások irányzatát.
Te sem „csak” táncot komponálsz a színpadra, hanem erős, karakteres színpadképeket is…

Szeretek plusztartalmat beletenni az előadásba, amitől több lesz, mint egy szimpla táncos darab. Ez például a Rekviem és az Orfeusz esetében is nagyon erős színpadképet hozott létre. Visszanézve tízéves alkotói pályámra, látom, hogy a korai előadásaimban még a formalitás volt előtérben. Ahogy fejlődtem, tapasztaltam, már nem annyira az érdekelt, hogy a táncos lába 180 fokra menjen fel, inkább az összművészeti hatások, az energiák áramlása lett fontos. Kapcsolódó társalkotókat, társművészeket hívok be a darabokba, mint például a Hat táncba az Oláh Dezső Triót.

A Hat táncban, Bartók Béla Román népi táncok művére táncoltok, illetve arra a zenére, ami az Oláh Dezső Trió jazzreflexiója a Bartók darabra. Tehát nem csak a tánc, de a zene is inspirációnak tekinti Bartók művet.

Igen, velük már másodszor dolgozunk együtt. 2014-ben készítettük a Prozódiát, amiben Kodály népdalgyűjtései vannak jazzre hangszerelve. Ennek a sikerén a felbuzdulva alkottuk meg a Hat táncot, immár Bartókhoz fordulva. Az Oláh Dezső Triónak már volt egy improvizációkkal dúsított Román népi táncok CD-je, amikor hozzáfogtunk a közös munkához.

A Hat táncban vannak állandó részei a darabnak, és vannak olyan részei, melyekben egymásra reagálnak a zenészek és a táncosok?

Minden előadásnak van olyan része, ami egyszeri mert egyes blokkokban egymásra reflektálunk, improvizálunk, a táncos a zenére, a zenész a táncosra. Ettől mindig egyedi pillanatok születnek. A táncosnak figyelni kell a zenészre is és ez fantasztikusan fókuszált jelenlétet teremt. A modern tánc fúziója az élő zenével olyan erős energiákat szül, hogy ha tehetném, csak élő zenével dolgoznék.

A Feledi Projectnek ez lesz az első fellépése Szentendrén, ha jól tudom.

Már volt szó az elmúlt években arról, hogy fellépünk, de nem jött össze. Remek, hogy most a jazzes, zenekaros előadásunkkal, ráadásul szabadtéri fellépéssel ott tudunk lenni a MűvészetMalomban, mert nagyon impozáns és izgalmas a fellépők névsora. Külön öröm, hogy mi zárhatjuk a Szentendrei Teátrum nyári fesztiválját.

fotók: Szigeti László

Augusztus 29., vasárnap, 20:30
MűvészetMalom

Hat tánc
a Feledi Project táncelőadása reflexió Bartók Béla Román népi táncok című művére az Oláh Dezső Trióva

Produkciós partner: Pro Progressione.
Az alkotó a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa.

Jegyek: https://szentendreiteatrum.jegy.hu/