2024. nyár Szentendrei Teátrum műsorfüzet
A Szentendrei Teátrum hagyományait felFRISSítő programsorozatban idén is teret kapnak a FRISSen végzett színihallgatók, fiatal írók és zeneszerzők. Izgalmas, rendhagyó bemutatók a láthatáron!
Balázs Júlia dramaturg a Liliomról:
„A mi olvasatunkban ez a darab inkább Julikáról szól. Minket alapvetően az érdekelt, mit tudunk kezdeni azzal a mondattal, hogy: megütik az embert, és nem fáj. Igazából ezt a legnehezebb aktualizálni. Hogyan tudja a darab hősnője, Julika jegelni magában a traumát? A darab költőisége, álomszerűsége kifejeződik a díszletekben is, melyek között kibontakozik egy szerelem története, ami drámába fordul.”
Hunyadi Máté színművész a Petőfi-játékról:
„Azért jó a darab, mert megpróbálja leemelni a falról Petőfi arcképét, ikonikusságát. Személyessé teszi alakját és láthatjuk emberi arcát. Hirtelen haragú volt, néha meggondolatlan. Izgalmas történet bontakozik ki, miközben fizikai erőnlétet is igénylő bátorság-próba a Petőfi-játék, ami egy street workout pályán játszódik.”
Böröndi Bence színművész a Vízkereszt, de amúgy mindegyről:
„A Sztalker Csoporttal öt évvel ezelőtt a bemutatkozásunk Shakespeare Athéni Timonja volt. Szentendrén jártunk már kétszer: a Liliomfival és a Míg fekszem kiterítve című darabbal, ami első önálló produkciónk volt. Idei előadásunk újból Shakespeare-hez kanyarodik vissza, és a szerelem, a vígjáték vizeire evez. Előadásaink sikerének titka – azt gondolom –, a nagyon egymásból építkezés és a próbák bátorsága, a közös cél, a közös energia, ami összetartja csapatunkat. Rengeteget improvizálunk, ami beindít valami közös játékszabályt, egységet a színészek között, és ez mindig fontos a színpadon.”
Urbán Richárd az Ördöngősökről:
„Hamvas Béla 30 évesen írta az Ördöngősöket, de akkor még úgy érezte, nem fejezte be. 50 évesen újra nekifogott, és megszületett a Karnevál, bő ezer oldallal. Az Ördöngősök színpadra vitele az egyik legizgalmasabb munkafolyamat volt számunkra az elmúlt három évben. Az elején mindegyikünk választott magának a regényből egy karaktert és egy jelenetet. A stílusjegyeket, gesztusokat több karakterből gyúrtuk össze. Az előadás jelenet-füzérekből áll, amelyben találkoznak a szereplők.”
Nyitrai László zeneszerző a Hentes lányáról:
„Sokféle stílusban, sok előadásban megnéztem Petrát, mielőtt elkezdtem írni a dalokat. Neveket például nem tudok megjegyezni, de hangszíneket, hangokat igen. A fejemben kialakul egy hangtár, mert tudnom kell, amikor a dalokat írom, hogyan fog szólni az ő hangján. Olyan zenét kellett írnom, ami a hangterjedelméhez illik, amiben ő jól érzi magát.
Gubis Petra színművész, a Teátrum idei háziasszonya a Hentes lányáról:
„Az évek során az ember rájön, hogy a legnagyobb harcokat önmagunkkal vívjuk. Nagy feladat mindenkinek, hogy önmagunkat száz százalékosan elfogadjuk és szeressük. Akinek ezt sikerül elérnie, boldog ember, aki egészen más személyiséggé tud formálódni. De mindig mindent túlgondolunk, várjuk valakitől, valamitől a megoldást. Erről tart tükröt elénk ez a darab.”
A beszélgetések között Gubik Petra szívhez szóló részleteket énekelt A hentes lánya című monomusicelből, és a Petőfi-játék kullisszái mögé is bepillanthattak a nézők. Staub Viktória, Hunyadi Máté, Pásztor Ádám, Budai Márton több zenés jelenetet is előadtak a készülő Petőfi-játékból.
Széles Nóra
Fotó: Deim Balázs